Nem én vagyok a nagymamád,

De ha gondolok rád, megállok,

De biztos a bérlettokban hord,

Te meg vasárnap eszed a palacsintát.

Potyogtasd el a nápolyi-morzsát,

Rajzolj pöcsöt a plakátnak!

Sínek hosszán moccan a MáV,

Tanítható olajfolt a mamádnak.

A tv-ben nézed a szaxofonost,

és azt gondolod, hogy de jó neki.

A kádban fröcsölsz és eljátszod,

A tenger a partot hogyan veri.

Ugye milyen jó most forogni a napon?

Az arcodon elkent szúnyogtetem,

Ha akarod a szárnyait rád rakhatom,

A tojásait meg majd elültetem.

és én utállak, mert egyedül vagy,

és egyedül vagyok, mert utállak.

A tv-t hagyom a hónom alatt,

Hogy lemérje a lázát a világnak.

De tényleg ez van, én vártalak,

A tücskökkel ettem én is a füvet,

Felköptem a garázstetõkig,

és megcsillant szépen lefelé jövet.