Valahol

Egy téli éjjel valahol egy kis ház ablakán kiszûrõdik a fény

én kint fázom, közelebb lépek, most már látom

Odabent emberek s egy színpad áll

A színpadon egy lány szabadságról énekel

De hiába ordít, a falakon túlra már

Csak néhány szófoszlány és halvány dübörgés hallatszik át

Belépek hát a ház ajtaján

Itt érzem, a levegõ tele van energiával

így könnyen a szívemig hatol a dal

Te miért nem érted?

Miért nem hallod?

Mert nem érzed, ha kintrõl hallgatod

Bármikor, ha a föld alól elõbújna, elõtörne

Elhalkulna vagy megfertõzõdne

Mert sokan próbálkoztak azzal, hogy megmutassák másoknak

Az életünk mekkora hazugság

Agresszió, behódoltság

De hangjukat sokszor elnyomták

Vagy pénzzel megvásárolták

így mi most velük együtt szemléljük

Mások nyomorát

Lelkük rabságát

Elkeseredett öldöklésük hatását

Együtt halljuk a Föld hangját

Halálsikolyát

Halálsikolyát

Nehogy azt hidd, hogy a bombák elõl bármelyikünk is elmenekülhet

Te megpróbálhatsz nélkülük élni

De a véres játékaik elöl nem lehet megszökni

Nem lehet megszökni

õrült emberek vesznek körbe

Rezzenéstelen arccal gyilkolnak meg mindent, mit szeretsz

Nincs megállás

Most már te is gyilkolsz, nincsen megállás

Véresen, átfagyva lépkedsz a hóban

és könny szökik a szemedbe, mikor feltûnik elõtted egy kis ház

Te is ott voltál

Az ablakon már nem szûrõdik ki fény

A falak is romosan állnak

A termen keresztül süvít a fagyos szél

Te még mindig tisztán hallod a lány hangját

De körülötted már senki nem énekli dalát