Nem ez voltál

Több mint húsz éve, régen volt, de nem felejtem

Micsoda lelkesedés lángolt a szemeidben

Megmutattad, miért érdemes küzdeni az életben

Pedig nehezebb volt ellenállni, mint képzeletem

De miért? Miért kell, véget érjen? én nem értem

Hiszen te sosem tudtál beállni a sorba

Nem tudtak a nagyok eltiporni a sárba

Az eszmédért bármikor meghaltál volna

De ma már nevetsz rajta, ha valaki megtenné

De várj! Várj még egy percet! Nem ezt érdemelted

Most már te is az árral úszol tovább

Nem kötnek beléd, hisz rosszat nem csinálsz

Nem jelent számodra már semmit a lázadás

Félig meghaltál, kiégtél már

De nem, nem, nem, nem, te nem akarsz így élni

A cél mindig elõtted van, és nem szabad megállni

De hogy ha mégis ezt szeretnéd jó barátom

Nem állíthatlak meg én

Ez már nem a te harcod

Nem az igazi arcod

A csatát elvesztetted, kiiktattak

Emlékszem, régen volt, egy csodálatos reggel

Munkába indultál szikrázó kedvvel

Nem féltél attól, hogy a fõnök ki fog rúgni

Nem lehetett a kedvedet sohasem lelohasztani

De nézd! Ez a nyomorult élet most megöl téged!

Most már te is az árral úszol tovább

Nem kötnek beléd, hisz rosszat nem csinálsz

Nem jelent számodra már semmit a lázadás

Félig meghaltál, kiégtél már

De ne akarjál mindenképp a rendszer bábja lenni

Ne akarjál megszabott korlátok közt élni

Hiszen te nem ezért küzdtél jó barátom

Nem ezért folyt annyi vér

üresek már a képek

Semmit nem érnek

Az elméd meggyalázták, megtisztították

ülsz egy sötét szobában Az óra ketyeg, a kezed már remeg

Napi négy órát alszol, hat kávét megiszol

Az agyad szétrobban e lelki nyomorban

Gondolataid csak azon járnak

Hogy kevés a pénzed, munkába várnak

Felbosszantanak, kirúghatnak

Az adódat befizesd, a számláid kifizesd

Kire szavazzál, feladhatnád

Beolvadtál, nem ez voltál

Csak egy üres élet

Elveszett értékek

Szürke utakon jársz

Nem ez voltál